top of page
  • skatiyoga

Feje tetejére állt a világ

Minálunk az advent arról szól, hogy mindenki sürög-forog, folyamatosan szerzi be és készíti az ajándékokat a szerettei számára, díszítgeti, dekorálja, csinosítja a környezetét, tervezgeti az együtt töltött időbeosztást és az ünnepi lakomázást. És ez így van jól. Talán.

A kapkodás, túlhajszolás és mesterséges csillogás helyett azonban ez az időszak eredetileg a visszavonulás, behúzódás, csendes várakozás ideje. Ahogy hosszabbodnak az éjszakák és növekszik a sötétség, a természet arra hív, hogy méltósággal és mély elfogadással inkább befelé forduljunk, és békés tudatállapotban, nyitott szívvel várjuk a fény megszületését. Ehhez viszont arra van szükség, hogy megengedjük magunknak, hogy kicsit leálljunk, megpihenjünk és teret adjunk a belső tisztulásnak, megnyílásnak. Ám erre kétségtelenül kevés esély van, valljuk be, ahhoz gyökeresen meg kellene változtatnunk az egész életformánkat és környezetünket. Ehelyett egy életszerűbb, spontán javaslat:


Mielőtt elcsábulnál, hogy első impulzusra megvegyél egy újabb karácsonyi díszkészletet, ünneplő ruhát vagy ajándéktárgyat, kérdezd meg magadtól, valóban van-e rá szükség? Aztán sorban állva, mielőtt odaérsz a kasszához, kérdezd meg még egyszer. Most őszintén!


Szóval nem feltétlenül kell fejenállni ahhoz, hogy ne a megszokott szemszögből tekintsünk az adventi vásárlási rohamra. Ám kétségtelenül hozzásegít, ráadásul kellemesen felmelegít.




1 view0 comments

Comments


bottom of page